Zuglói cselekvési terv a fiatalkori káros függőségek összehangolt kezelésére

Cselekvési terv kidolgozásába kezdett és stratégiai megbeszélést tartott a Hálózati Együttműködés a Zuglói Gyermekekért (HEGY) partnerszervezetei által létrehozott Addikció munkacsoport augusztus 27-én a Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítványnál.

Az eseményen részt vettek a HEGY koordinációs szervezeteinek, így a rendezvénynek otthont adó alapítványnak, a Zuglói Közbiztonsági non-profit Kft.-nek (ZKNP), a Zuglói Egészségfejlesztési Irodának (ZEFI) a képviselői, továbbá a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat, a Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központ, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, a Családcentrum Alapítvány munkatársai, valamint   független szakértők és civil tömörülések delegáltjai.

A káros szenvedélyek okozta fiatalkori függőségek megelőzése, kezelése végett a ZKNP kezdeményezésével életre hívott munkacsoport tanácskozásáról Adler Katalin, a biztonsági cég prevenciós koordinátora, az összejövetel moderátora elmondta: a megjelentek számba vették a 18. életévét be nem töltött korosztályok addiktológiai helyzetével foglalkozó XIV. kerületi állami, önkormányzati és civil intézményeket, a  jelenleg futó programokat és az e szakterületen tevékenykedő szakembereket, hogy bevonásukkal kialakítsák a városrészre vonatkozó cselekvési stratégiát az addikciókkal kapcsolatos problémák kezelésére. Ehhez elsőként feltérképezték azokat a színtereket, ahol a káros hatások leginkább elérhetik, veszélyeztethetik a fiatalokat. Ezek: a gyermekintézmények; a család; az online tér; a közterület; a szórakozóhelyek és a szakellátási intézmények. A jelenlegi ellátórendszer elemzését követően arra jutottak, hogy annak hatékonyabbá tételéért a felsorolt hatásterületek mindegyikére külön protokollt, megelőzési és kezelési eljárásrendet kell kialakítani, majd Zuglóban egységesen alkalmazni.

A házigazda Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítvány elnöke, Gondi János abban látja az Addikció munkacsoport stratégiai megbeszélésének jelentőségét, hogy a fiatalokkal foglalkozó, de szervezetileg elkülönült intézményeknél megszűnhet a felesleges párhuzamos munkavégzés és a szakterületek munkatársai tanulhatnak egymástól, kicserélhetik tapasztalataikat, bővülhetnek személyes szakmai kapcsolataik.  Az összehangolt tevékenységgel a legális és az illegális szerek használatával fellépő problémák, illetve a viselkedési addikciók kezelése így a jövőben hatékonyabb és eredményesebb lehet. Az oktatási-nevelési intézmények rendkívül különböző módon reagálnak arra, ha közösségükben – például – valamelyik tanulónál drogproblémát észlelnek. A körülményektől függetlenül, az ismerethiány miatt, a fokozatosság elvét figyelmen kívül hagyva gyakran rögvest rendészeti eszközökhöz nyúlnak szakszerű pedagógiai és segítői módszerek helyett, és így esetenként éppen a nevelésükre bízott, problémával küzdő fiatal helyzetét nehezítik meg beavatkozásukkal – hangsúlyozta Gondi János.

Az addikció munkacsoport következő tanácskozása szeptember 30-án lesz, amikor az óvoda, az iskola és a kollégium színterekre vonatkozó protokoll eszközrendszerét dolgozzák ki az érintett szakmák képviselőinek bevonásával.