Az iskolai agresszió megelőzése

Mint minden más rizikómagatartás esetében, úgy az iskolai erőszakra is igaz, hogy a megelőzés az egyén és a közösség szintjén is kedvezőbb és hatékonyabb, mint a krónikussá vált agresszió megfékezése, az áldozatok és elkövetők rehabilitációja és az osztály légkörének, bizalmi szintjének helyreállítása.

 

Tekintettel arra, hogy az iskolai agresszió különböző okokra vezethető vissza és számos formában megnyilvánulhat (kortársbántalmazás, verekedés, erőszakos konfliktusok, bűncselekmények, online bántalmazás), a megelőzésben is többféle szemlélet és technológia kaphat hangsúlyos szerepet. Így előfordulhat, hogy bizonyos agresszív megnyilvánulások megelőzése nem igényel hagyományos értelemben vett tematikus erőszak prevenciós programokat, hanem a tanítási módszereket, a tananyagot, az iskolai fizikai környezetét, vagy az iskolai időgazdálkodást kell megváltoztatni.

Az univerzális prevenciós programok közül a legtöbb hatásvizsgálat a kortársbántalmazással (bullyinggal) kapcsolatban született. A szakirodalmi adatok arra utalnak, hogy a megfelelően végrehajtott és bizonyítékokon alapuló programok 15-20%-kal tudják csökkenteni az áldozattá válás vagy az elkövetés előfordulási gyakoriságát.  A hatékony prevenciós programok legfőbb jellemzői, hogy több korcsoportot ölelnek fel, változatos programelemeket tartalmaznak (pl. tanórai aktivitások, pedagógusképzés, szülők bevonása), hatékonyságvizsgálatot terveznek és a teljes iskolai közösséget szólítják meg. A programok tartalmát tekintve további fontos szempont, hogy az egyes programelemek egyszerre célozzák meg a bullyingról való ismeretek növelését, a beavatkozáshoz és az áldozat támogatásához kapcsolódó viselkedéses készségek fejlesztését, valamint az antibullying norma kialakítását és ezáltal a passzív szemlélők aktivizálását. Az iskolai aktivitások hatékonyságát nagymértékben és hosszútávon fokozza az iskolai esetkezelés, mint intervenciós elem hozzáadása, az egységes iskolai bántalmazásellenes protokoll és minden olyan kezdeményezés, amely az iskolai kereteken kívül, de ahhoz kapcsolódva mélyíti el az antibullying tevékenységeket (pl. színház, filmek, online anyagok).

Az átfogó programok leghangsúlyosabb része az osztályközösségeknek tartott foglalkozások, melyet leggyakrabban pedagógusok vagy más iskolai segítők végeznek. Ugyanakkor az intézmény más dolgozóit is fontos érzékenyíteni, és felkészíteni arra, hogy egységes szemléletet képviseljenek az iskolai erőszak tekintetében (hasonló módon avatkozzanak közbe és egységesen ítéljék el az agresszív viselkedést).

Milyen programok elérhetőek ma hazánkban?

Magyarországon kormányzati és civil programok, iskola szintű kezdeményezések egyaránt léteznek, de még nem kellő számban és egyelőre kevés tudományos megalapozottsággal. Jelenleg arról sincsenek naprakész adataink, hogy hány iskolában zajlik valamilyen agresszió megelőző tevékenység. A KERIB egyik legfontosabb célja ezeknek a programoknak a megismertetése az iskolákkal, a szakmai közönséggel és a szülőkkel.

  • A „Békés Iskolák” a bántalmazást előidéző, rosszul működő (rosszul mentalizáló) iskolai rendszer átalakítását célzó program, amely komoly hangsúlyt fektet az iskola belső erőforrásainak aktivizálására. Fontos szemléleti jellemzője a bántalmazás minden formájának elutasítása és a szemlélők mozgósítása. A program különböző modulokon keresztül segíti a közösséget a számára megfelelő megoldások felismerésében és alkalmazásában.
  • Az ENABLE antibullying programot az Oktatási Hivatal koordinálja az ELTE PPK együttműködésével. A program gerincét a két modulban elérhető, felső tagozatosoknak és középiskolásoknak fejlesztett antibullying foglalkozások alkotják, melyet pedagógusképzés, eljárásrend, diagnosztikai eszköz és szülői tájékoztató anyagok egészítenek ki. A foglalkozásokat pedagógusok, iskolapszichológusok, illetve iskolai szociális segítők tartják 30 órás felkészítést követően.
  • Az „Online az online bántalmazás ellen” program a digitális oktatáshoz kapcsolódóan indult szintén az Oktatási Hivatal kezdeményezésére. A program digitális tananyagot, óravázlatokat kínál az online bántalmazás témájának feldolgozására online környezetben alsós, felsős és középiskolai korcsoportokra optimalizálva.
  • Nemecsek Programot a Hintalovon Alapítvány dolgozta ki. A program célja, hogy segítse az iskolákat és más, gyerekekkel foglalkozó szervezeteket abban, hogy rendelkezzenek egy saját gyermekvédelmi irányelvvel. A dokumentum kidolgozása során az iskola működését, kapcsolatait, eljárását, erőforrásait sok szempontból az iskolával közösen, összetett szempontok szerint tekintik át, és fejlesztési javaslatokat fogalmaznak meg.
  • Partners Hungary Alapítvány iskolásoknak szóló alkalmain kortárs mediációs és konfliktuskezelési technikákat oktat, osztályfőnöki órákat tart a kortársbántalmazás témakörében.
  • A NyugiOvi az óvodás (és kisebb iskolás) korosztály számára kidolgozott antibullying program és a kisgyermekek egyéb agresszív viselkedésére vonatkozóan is kínál terápiás módszertant. Ebben a korcsoportban a legkifejezettebb a prevenciós jelleg, mert leginkább még csak az agresszió előképeiről beszélhetünk.

Mik a prevenciós programok, és ezek leghangsúlyosabb elemeként végzett osztálytermi foglalkozások dilemmái?

  • Talán a leggyakoribb probléma, hogy olyan osztályban végeznek prevenciós programot, ahol valójában más a probléma (pl. fegyelmezés, gyász stb.) vagy pedig az agresszió már olyan mértékű vagy aktualitású, hogy a megelőzés már nem is értelmezhető. Ilyenkor fel kell ismerni, hogy már intervenciós lépések (pl. mediáció, alternatív vitarendezés) lennének szükségesek.
  • Az osztálytermi megvalósítás egyik kulcskérdése, hogy mi a pedagógusok szerepe a prevenciós foglalkozások megtartásában. Szakmai szempontból kézenfekvő, hogy az osztályfőnök tartsa a foglalkozásokat, mert ő ismeri legjobban a közösségi dinamikát, illetve a megfelelő pedagógusképzéssel az osztálytermi foglalkozások technológiáját is könnyen el tudja sajátítani. De mi van akkor, ha a pedagógusnak mélyebb szakmai-önismereti munkára lenne szüksége az esetleges saját agresszió érintettségének feldolgozásához? Mit lehet tenni, ha maga a pedagógus jogosnak tartja egyes gyerekek bántalmazását és/vagy az iskola rejtett tanterve egész mást sugall, mint a prevenciós program szellemisége? Jó megoldás-e, ha inkább külsős szakember tartja a foglalkozásokat?
  • A prevenciós foglalkozások tartalmát illetően fontos kérdés, hogy az általánosabb közösségfejlesztési aktivitások, a konfliktusmegoldó készségek javítása, a társas-érzelmi intelligencia, az együttműködő készség, empátia, vitakultúra, kommunikáció fejlesztése elegendő-e az antibullying szemlélet és viselkedésrepertoár kialakításához vagy szükség van-e explicit antibullying tartalmakra is?
  • Számos iskola tapasztalja azt, hogy a prevenciós foglalkozások után nemhogy nem változik semmi, de még jobban elharapózik az iskolai erőszak. Ez egyrészt abból adódik, hogy amint egy jelenség tudatossá, megnevezhetővé válik, megnőhet a bejelentési hajlandóság is. Ugyanakkor fontos tudatosítani, hogy egy-egy tanéven átívelő és néhány osztályt elérő programok még nem feltétlenül előzik meg az erőszakot. Hosszabb idő, komoly elkötelezettség és erőforrások szükségesek ahhoz, hogy a prevenció beépüljön az iskola mindennapjaiba, a foglalkozások megtartása, az egységes fellépés az iskolai dolgozói részéről, vagy az esetkezelő csoportok működése rutin-szerűvé váljanak.