Az iskolapszichológiai munkáról

Zuglóban 2003 óta működik az iskolapszichológiai hálózat. Tíz éven keresztül az akkori Zuglói Nevelési Tanácsadó munkatársai voltak, majd 2013 szeptemberétől az iskolák alkalmazásába kerültek át. Munkájukat a 2011. évi CXC. Köznevelési törvény és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza. A különböző fenntartók alá tartozó iskola- és óvodapszichológusok szakmai koordinációját a pedagógiai szakszolgálat alkalmazásában álló, iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás koordinátora látja el (a 2011. évi CXC. tv. és 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet alapján).

Az iskolapszichológusok munkájának jellemző sajátossága, hogy rendszerszemléletben gondolkodnak és az ún. indirekt módszereket részesítik előnybe. Ez azt jelenti, hogy elsősorban nem a gyermekkel foglalkoznak közvetlenül, hanem az ő helyzetét a környezetével együtt vizsgálják (milyen a viselkedése és kapcsolata az osztálytársakkal, szülőkkel, a családban, a pedagógusaival stb.). Emiatt az iskolapszichológus kliensi körébe nem csupán az egyes gyerekek tartoznak, sokkal inkább a pedagógusokkal, szülőkkel, egyéb szakemberekkel dolgoznak együtt a kitűzött cél elérése érdekében. A közös munka során az iskolapszichológusok legfőbb feladata a pedagógusok, szülők és a gyerek kompetenciáinak erősítése. Ez azt jelenti, hogy abban segítik őket, hogy képesek legyenek a saját kérdéseikre, elakadásaikra megtalálni a maguk válaszát, megoldását.

Az iskolapszichológus végzettségét tekintve többnyire MA végzettségű pszichológus, tanácsadó szakpszichológus vagy pedagógiai szakpszichológus, valamint különböző módszerspecifikus végzettségekkel rendelkezik. Egyéni terápiát nem végezhet, elsősorban az iskolapszichológusi munka kereteiből adódóan: sem a tárgyi feltételek, sem az iskolai közeg, sem a szűkös idői keretek nem teszik ezt lehetővé. (Egyéni pszichoterápiát pedagógiai szakszolgálatban, vagy egyéb klinikai ellátóhelyen dolgozó klinikai szakpszichológus végezhet.) Esetenként sor kerülhet az iskolában is egyéni foglalkozásokra, de csak támogató jelleggel, és addig, amíg a gyermek számára lehetőség nyílik egyéni pszichoterápia megkezdésére az erre megfelelő intézményben. Ugyanez vonatkozik a szülőkonzultációkra is. Az iskolapszichológusok egyéni vagy csoportos pszichológiai tanácsadással és konzultációval dolgoznak, melyek egyike sem terápiás mélységű. Ezen kívül jellemző munkamód az “iskolapszichológusi támogatás, követés”, amely azt jelenti, hogy az iskolapszichológus az adott eset alakulásával kapcsolatban a továbbküldést követően is informálódik, a gyerekkel kapcsolatot tart az iskolán belül.

A pedagógusokkal folytatott közös munka az egyik leggyakrabban előforduló tevékenység, amely számtalan formában megvalósulhat (pl. konzultáció, közösen tartott osztályfoglalkozás vagy szülői értekezlet, pedagógus tréning, esetmegbeszélő csoport, vagy közösen tartott konzultáció szülővel/diákkal stb.). Az iskolapszichológusok munkájának hatékonyságát nagyban befolyásolja a pedagógusok szemlélete és együttműködési készsége a közös célok megvalósításában.

A szülőkkel való közös munka is fontos részét képezi az iskolapszichológus tevékenységeinek. Rendszeresek a szülőkkel való konzultációk, részt vehet szülői értekezleteken, tarthat szülőcsoportokat, esetleg szülőklubokat.

Az iskolapszichológus a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaként szorosan együttműködik az iskolán belül a szociális munkással és a védőnővel, kapcsolatot tart a családsegítő- és gyermekjóléti intézmény munkatársaival, valamint a különféle társszakmák és intézmények szakembereivel (pl. pedagógiai szakszolgálat, pszichiátriai gondozók, iskolarendőr stb.). Ezek az együttműködések gyakran kulcsfontosságúak az egyes gyermekek érdekében, ezért részt vesz a konkrét ügyek kapcsán szerveződő megbeszéléseken, illetve az olyan kerületi szintű programokon, amik ezek hatékonyságának javítását célozzák.

A gyerekekkel való foglalkozás szintén többféle formában valósulhat meg.

Az osztályfoglalkozás jelentős munkaformája az iskolapszichológusnak. Ezeket a foglalkozásokat a pedagógussal együtt valósítják meg. Elsődleges célja a pedagógusok kompetenciáinak erősítése, hogy egy jól működő, biztonságos, elfogadó osztályközösséget tudjanak kialakítani és működtetni. Sokféle témában szervezhető ilyen foglalkozás a pedagógus és az osztály szükségletei mentén. Lehet prevenciós célú, pl. közösségfejlesztés, érzékenyítés különböző témákra, toleranciára nevelés, szexuális nevelés, drogprevenció stb., de a közösségben felmerülő problémák kezelését is célozhatja (pl. konfliktusok, bullying, klikkesedés, haláleset feldolgozása stb.)

A pszichológiai csoportfoglalkozások abban térnek el az osztályfoglalkozásoktól, hogy kisebb létszámúak (4-12 fős), általában meghatározott szempontok alapján, több osztályból válogatja össze a résztvevőket a szakember, és nem az osztályteremben, hanem egy erre megfelelő szobában tartja meg az iskolapszichológus, ahol nincs jelen pedagógus. A csoport célja és tematikája előre meghatározott, és az alkalomszám is limitált. Az egyéni foglalkozásokkal szemben ez a forma azért is előnyös, mert így az egyes iskolapszichológusok több gyermeket érnek el egy adott időben és így nagyobb hatással vannak az egész iskola közösségére. Pszichológiai kiscsoportokat számos céllal indíthat a szakember. Ilyen a már korábban hangsúlyozott preventív ok, aminek célja lehet többek között a pályaorientáció, önismeret stb. Készségek fejlesztése céljából például szociális kompetenciákat fejleszt vagy tanulásmódszertannal ismerteti meg a gyerekeket. Illetve előfordul, hogy kisebb, terápiát nem igénylő pszichés problémák kezelésére irányul a csoportfoglalkozás.

Egyéni foglalkozásokat abban az esetben tart, ha a gyermek érdeke ezt szükségessé teszi. Célja lehet készségfejlesztés (pl. indulatkezelés), tanulásmódszertan, pályaválasztás stb., vagy akár a gyermek által megfogalmazott kérdés, probléma. Az is előfordulhat, hogy az iskolapszichológus abban támogatja a hozzá fordulót, hogy felkészüljön a szükséges továbbküldésre (terápia, pszichiátriai kivizsgálás stb.). Az egyéni ülések irányulhatnak állapotfelmérésre is. Az iskolapszichológus ekkor megállapítja az eset súlyosságát és azt, hogy milyen ellátásba érdemes továbbirányítani a gyermeket. Mindemellett előfordul, hogy pár alkalmas konzultációt vagy tanácsadást vállal nagyobb gyermekek számára a terápiát nem igénylő eseteknél.

Itt is fontos hangsúlyozni, hogy az iskolapszichológusok nem végeznek sem diagnosztikai munkát, sem pedig terápiás ellátást!

Az iskolapszichológia fontos része a prevenció is, azaz problémák, nehézségek kialakulásának megelőzése, amely három szinten valósulhat meg. A legelsőn még nem beszélhetünk problémákról, itt a cél az, hogy ne is alakuljanak ki. Ennek keretén belül az iskolapszichológus prevenciós tevékenységeket végez: ismeretterjesztő és edukációs foglalkozásokat tart pedagógusoknak, szülőknek és gyerekeknek a testi-lelki jóllét elősegítése és megőrzése érdekében. A második szinten a különböző rizikócsoportok azonosítása és a rizikótényezők felszámolása vagy legalábbis mérséklése a cél – még a problémák kialakulása előtt. Ilyen lehet például a kiégés szempontjából veszélyeztetett pedagógusok támogatása vagy a hátrányos helyzetű gyerekek és családok segítése. A harmadik szinten az iskolapszichológus az elakadások, nehézségek korai felismerésére és a mielőbbi ellátás megszervezésére törekszik.

Az eddig bemutatott tevékenységeken kívül számos egyéb területen van jelen az iskolapszichológus, feladatköre nagyon változatos: dolgozik az intézmény egészével is, köztük a vezetőkkel, a tantestülettel, javaslatot tesz kisebb, de akár rendszerszintű prevenciós programokra és részt vesz azok szervezésében, megvalósításában. Egyéni és iskolai szintű krízishelyzetben is segíti az intervenciós folyamatokat.  Kapcsolatot tart a kerületben dolgozó többi iskolapszichológussal és a szakmai koordinátorral, részt vesz a heti rendszerességgel szervezett iskolapszichológusi teamen, mely szakmai segítséget, képződési lehetőséget és mentálhigiénés támogatást is nyújt. Továbbküldés esetén segít a szülőnek és gyermeknek a megfelelő szakmai segítség megtalálásában, valamint a terápia alatt is nyomon követi az eset alakulását. Folyamatos képződéssel biztosítja a munkájának magas színvonalát.

Cím:
Lásd a zuglói iskolák elérhetőségénél

Kapcsolattartó:
Sándor Éva, az óvoda- és iskolapszichológiai ellátás koordinátora

E-mail:
sandor.eva.14@fpsz.net