Az óvodapszichológus munkájáról

Zuglóban 2003 óta működik az (iskola- és) óvodapszichológiai hálózat. Tíz éven keresztül az óvodapszichológusok az akkori Zuglói Nevelési Tanácsadó munkatársai voltak. 2013 szeptemberétől másfél évnyi szünet után az óvodák alkalmazásában szerveződött újjá a zuglói óvodapszichológus hálózat. Jelenleg 5 fő látja el a kerület önkormányzati fenntartású óvodáit. Munkájukat a 2011. évi CXC. Köznevelési törvény és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza. Az óvodapszichológusok szakmai koordinációját a pedagógiai szakszolgálat alkalmazásában álló, iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás koordinátora látja el (a 2011. évi CXC. tv. és 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet alapján).

Az óvodapszichológus munkájának középpontjában a prevenció, azaz problémák, nehézségek kialakulásának megelőzése áll. A prevenció három szinten valósulhat meg. A legelső lépcsőfokon még nem beszélhetünk problémákról, itt a cél az, hogy ne is alakuljanak ki. Ilyen értelemben az óvodapszichológus prevenciós tevékenységeket végez akkor, amikor ismeretterjesztő csoportos alkalmakat szervez a szülők számára különféle pszichológiai témákban, illetve szakmai továbbképzéseket tart az óvodapedagógusok számára. Lehet azokkal a csoportokkal is foglalkozni, akiknél valamilyen szempontból valószínűbben alakulnak ki később komolyabb problémák, mint másoknál – ez a prevenció második szintje.  Ilyen lehet például a kiégés szempontjából veszélyeztetett pedagógusok támogatása vagy a nehezített beilleszkedésű gyerekek segítése, szüleik számára nevelési tanácsadás biztosítása. A harmadik prevenciós szinten az óvodapszichológus feladata az, hogy a kialakulóban lévő pszichés problémákat minél előbb felismerje, az érintett gyermeket és családját mielőbb szakellátásba juttassa.

Az óvodapszichológus elsősorban rendszerszemléletben gondolkodik és az úgynevezett indirekt módszereket részesíti előnyben. Ez azt jelenti, hogy az óvodapszichológus nem közvetlenül a gyerekekkel, inkább az őket körülvevő nevelői környezettel (pedagógusokkal, szülőkkel) dolgozik kompetenciáik erősítésén, hogy az adott problémát saját erőforrásaikra támaszkodva tudják megoldani.

Az óvodapszichológus végzettségét tekintve többnyire MA végzettségű pszichológus, továbbá tanácsadó szakpszichológus vagy pedagógiai szakpszichológus, valamint különböző módszerspecifikus végzettségekkel rendelkezik. Egyéni terápiát nem végezhet, elsősorban az óvodapszichológusi munka kereteiből adódóan: sem a tárgyi feltételek, sem az óvodai közeg, sem a szűkös idői keretek nem teszik ezt lehetővé. Egyéni pszichoterápiát pedagógiai szakszolgálatban, vagy egyéb klinikai ellátóhelyen dolgozó klinikai szakpszichológus végezhet. Esetenként sor kerülhet egyéni foglalkozásra, de csak támogató jelleggel és addig, amíg a gyermek számára lehetőség nyílik egyéni pszichoterápia megkezdésére az erre megfelelő intézményben. Ugyanez vonatkozik a szülő egyéni pszichoterápiájára is.

Az óvodapszichológus fő célja a gyerekek testi-lelki egészségének megőrzéséhez és az óvodai közösségbe való sikeres beilleszkedéséhez szükséges támogatás nyújtása, szoros együttműködésben a családdal és a pedagógusokkal. A gyerekkorban kialakuló viselkedésproblémák, pszichés zavarok megelőzésére, az eltérő fejlődésmenet felismerésére és a mielőbbi szakszerű ellátásba juttatás elősegítésére törekszik. Mindezek érdekében az óvodapszichológusok széles tevékenységi repertoárral dolgoznak.
Az óvodapszichológusok esetében az első találkozás leggyakoribb formája, amikor a pedagógus vagy a szülő keresi meg szakembert. A problémajelzés érkezhet más szakemberektől, ill. más intézményektől (pl. családsegítő) is.

A pedagógusokkal folytatott közös munka az egyik leggyakrabban előforduló tevékenység, amely számtalan formában megvalósulhat (pl. megfigyelés, konzultáció, közösen tartott szülői értekezlet, pedagógus tréning, esetmegbeszélő csoport, vagy közösen vezetett konzultáció szülőkkel, mediáció stb.). Az óvodapedagógusok szakmai támogatása az óvodapszichológia egyik kulcseleme a prevenció mindhárom szintjén. Az alkalmazott módszerek gyakran egyszerre célozzák a problémák kialakulásának megelőzését, a veszélyeztetettek támogatását és a nehézségek korai felismerését.

Az óvodapszichológus egy másik fontos eszköze a gyermek megfigyelése a csoportban, amelynek célja az óvodai élethez való alkalmazkodás nehézségeinek mielőbbi észlelése és az információgyűjtés. Ez, valamint a pedagógus- és szülőkonzultációk nagymértékben segítik a szakembert, hogy felismerje egy-egy gyermek viselkedése, pszichés és fejlődési állapota további szaksegítséget igényel-e. Ez esetben sor kerülhet óvodapszichológusi vélemények megírására, további szülőkonzultációkra, társintézményekkel való kapcsolatfelvételre, hogy a gyermek megfelelő ellátást kaphasson.

A szülőkkel való közös munka is fontos részét képezi az óvodapszichológus tevékenységeinek. Rendszeresek a szülőkkel való konzultációk, részt vesz  szülői értekezleteken, szülői fórumokat szervez. A konzultációk során az óvodapszichológusok nevelési kérdésekben nyújtanak segítséget a hozzájuk forduló szülőknek, illetve információt és tájékoztatást adnak a problémakezeléshez szükséges további lépésekről, az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdések, aggodalmak átgondolására pedig lehetőséget biztosítanak. A szülői fórumokon az óvodapszichológus csoportos formában, egy-egy témát körbejárva, közérthető formában pszichológiai ismereteket közvetít (pszichoedukáció), és lehetőséget ad általános kérdések megbeszélésére is.

Az óvodapszichológus a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaként szorosan együttműködik az óvodán belül a szociális munkással és a védőnővel, kapcsolatot tart a családsegítő- és gyermekjóléti intézmény munkatársaival, valamint a különféle társszakmák és intézmények szakembereivel (pl. pedagógiai szakszolgálat, pszichiátriai gondozók, iskolarendőr stb.). Ezek az együttműködések gyakran kulcsfontosságúak az egyes gyermekek érdekében, ezért részt vesz a konkrét ügyek kapcsán szerveződő megbeszéléseken, illetve az olyan kerületi szintű programokon, amik ezek hatékonyságának javítását célozzák.

A pszichológiai csoportfoglalkozások preventív okból vagy készségek fejlesztése céljából indíthatók, célja lehet többek között az iskolára való felkészítés, szociális kompetenciafejlesztés, kisebb, terápiát nem igénylő pszichés problémakezelés. Ezek általában kis létszámú (4-6 fős) csoportok, több óvodai csoportból összeválogatott gyerekek számára.

Esetenként egyéni foglalkozásokat tarthat, ha ezt a gyermek érdeke megkívánja. Célja lehet a gyermek állapotfelmérése szülői beleegyezést követően, melynek során az óvodapszichológus felméri a probléma súlyosságát és szakmai döntést hoz a továbbirányítás szükségességéről, valamint a megfelelő ellátási formáról. Készségfejlesztés, esetleg kisebb, terápiát nem igénylő pszichés elakadás is szükségessé teheti a néhány alkalmas egyéni foglalkozást. Ez azonban a gyakorlatban nagyon ritkán valósul meg, mert a legtöbb ilyen nehézség a szülők és/vagy a pedagógusok bevonásával megoldható.

Mindebből következik, hogy az óvodapszichológusok nem végeznek sem diagnosztikai munkát, sem pedig terápiás ellátást. Erre (és egyben fejlesztésre, pszichoterápiára jogosító szakvélemény készítésére) az erre megfelelő intézmények jogosultak.

Az eddig bemutatott tevékenységeken kívül számos egyéb területen van jelen az óvodapszichológus, feladatköre nagyon változatos: dolgozik az intézmény egészével is, köztük a vezetőkkel, a nevelőtestülettel, javaslatot tesz kisebb, vagy akár rendszerszintű prevenciós programokra és részt vesz azok szervezésében, megvalósításában. Egyéni és intézményi szintű krízishelyzetben is segíti az intervenciós folyamatokat.  Kapcsolatot tart a kerületben dolgozó többi óvodapszichológussal és a szakmai koordinátorral, részt vesz az óvodapszichológusi teamen, mely szakmai segítséget, képződési lehetőséget és mentálhigiénés támogatást is nyújt. Továbbküldés esetén segít a szülőnek és gyermeknek a megfelelő szakmai segítség megtalálásában, valamint a terápia alatt is nyomon követi az eset alakulását. Folyamatos szakmai továbbképzéseken való részvételekkel biztosítja a munkájának magas színvonalát.

Az óvodapszichológus a következő, leggyakrabban felmerülő nehézségek esetében segíthet:

  • Beilleszkedéssel, óvodai élethez való alkalmazkodással összefüggő problémák: nehezített leválás, társas problémák, konfliktusok a csoportban,
  • Szabályozási nehézségek: hangulatszabályozás, indulatkezelési problémák, figyelem fenntartásának nehézségei, túlzott érzékenység bizonyos ingerekre, biológiai funkciók szabályozásának nehézségei
  • Élethelyzeti változásokból fakadó problémák: költözés, óvodaváltás, kistestvér születése
  • Krízishelyzet a családban, a gyermek közvetlen környezetében: szülők válása, betegség, kórházi tartózkodás, haláleset
  • Iskolaérettséggel összefüggő kérdések.

Cím:
Lásd a zuglói óvodák elérhetőségénél

Kapcsolattartó:
Sándor Éva, az óvoda- és iskolapszichológiai ellátás koordinátora

E-mail:
sandor.eva.14@fpsz.net