Az internet veszélyei: új tréningsorozatot indított a ZKNP

Az internet veszélyeiről szóló új, négyrészes felkészítő tréningsorozatot indított iskolai szakembereknek a Zuglói Közbiztonsági non-profit Kft. (ZKNP). Az első foglalkozást február 17-én tartották meg a cég Laky Adolf utcai központjában.

A ZKNP szervezésével és finanszírozásával létrejött tanfolyam a XIV. kerületben tevékenykedő iskolapszichológusoknak és iskolai szociális segítőknek szól, akik az itt megszerzett ismereteiket továbbadhatják az oktatási intézményekben dolgozó munkatársaiknak, és segítséget nyújthatnak ebben a kérdéskörben az eligazodásért hozzájuk forduló diákoknak és szülőknek is – mondta Adler Katalin, a ZKNP prevenciós koordinátora. Kiemelte, hogy a járványhelyzet alatt bevezetett digitális oktatás és a kiterjedt home office miatt a családokban megnövekedett az internethasználat, az új eszközök és platformok alkalmazása, ennek következtében felszínre kerültek, illetve felerősödtek olyan aggasztó jelenségek, amelyek már korábban is megfigyelhetők voltak az online térben.

Rendkívüli módon elszaporodtak – a közvetlen verbális és fizikai bántalmazás mellett – az internetes zaklatások, megszégyenítések, agressziók, zsarolások. A fiatalok gyakran nincsenek tisztában online tevékenységük következményeivel, nem érzékelik a határt, hogy mikor válnak bántalmazókká, vagy éppen ellenkezőleg, mikor válhatnak egész életükre kihatóan maguk is áldozattá. Sokszor olyan szituációk alakulnak ki a fiatalok, a diákok között, az osztályközösségben, amelyek adott esetben felvetik a büntetőjogi és a polgári jogi felelősség kérdéseit is, ezért a ZKNP – mint bűnmegelőzéssel és áldozatvédelemmel foglalkozó önkormányzati cég – feladatának tekinti az oktatási, nevelési intézmények pedagógusainak felkészítését az ilyen és ehhez hasonló veszélyek felismerésére, elhárítására.

A sorozat első tréningjén Kalocsai Adrienn, a Csendtörő Alapítvány elnöke Erőszak és áldozattá válás az online térben címmel tartott előadást. Szó volt a kibertéri szexuális ragadozók viselkedéséről, a trollok, a lelki egészségkárosítók és hatalommal visszaélők jellemző megnyilvánulásairól, a gyermekpornográfia és a darkweb (sötét internet) szerteágazó veszélyeiről, az adatvédelem és a képmáshoz való jog érvényesítésének fontosságáról, az álhírek, a dezinformáció és az egyéb manipulációs eszközök elleni védekezés lehetőségeiről.

A képzéssorozat március 4-én folytatódik Dr. Koronczai Beáta Közösségimédia-használat és testkép című előadásával.

Békés Otthon program: támogatás a traumában szenvedőknek

A családon belüli erőszak miatt traumatizált felnőttek és gyermekek megsegítéséről szervezett szakembereknek szóló kétnapos tréninget a Zuglói Közbiztonsági non-profit Kft. (ZKNP) január 20-21-én a Békés Otthon (BO) program részeként.

A biztonsági cég Laky Adolf utcai központjában megtartott eseményen a XIV. kerületben tevékenykedő családgondozók, iskolapszichológusok, szociális munkások és rendőrök hallgatták meg dr. Kulcsár Gabriella, kriminológus, pszichológus, jogász, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusának az előadását. Az egybegyűltek az elhangzottak révén tudományos ismereteket szereztek a trauma jelenségéről, a traumatizált emberek viselkedéses, érzelmi és gondolkodásbeli jellemzőiről, a velük való kommunikáció lehetőségeiről a retraumatizáció elkerülése és a hiteles információszerzés érdekében,  a trauma-tudatos intézmények működési elveiről, illetve a traumatizált emberekkel dolgozók másodlagos traumatizációjáról és ennek elkerülésének lehetőségeiről.

A BO programot Zuglóban a ZKNP indította el 2019-ben, kezdetben a bevont partnerszervezetek közé a BRFK XIV. Kerületi Rendőrkapitánysága, a Zuglói Család-és Gyermekjóléti Központ és a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIV.kerületi Tagintézménye tartozott. A projekt elsődleges célja a bántalmazott nők és gyerekek biztonságának elősegítése – nyilatkozta Adler Katalin, a ZKNP prevenciós koordinátora, a BO szervezője. A családon belüli erőszak megelőzése és kezelése az érintettekkel kapcsolatba kerülő szolgáltatók és hatóságok együttműködésén, felkészültségén alapul. Ezt kívánja elősegíteni a BO az illetékes szakembereknek nyújtott olyan jellegű képzésekkel, mint amilyen a traumáról szóló rendezvény volt.

– A családon belüli erőszak áldozatait, akik elsősorban nők és gyermekek, ott éri támadás, veszélyeztetetés, ahol elméletileg a legnagyobb biztonságban kellene érezniük magukat: az otthonukban. Ez sokkhatásként éri őket, legtöbbjük számára a negatív élmények érzelmileg feldolgozhatatlanok. A velük foglalkozó szakemberek feladata, hogy bizalmi légkört teremtve felismerjék a traumatizált állapotot, megvilágítsák annak kiváltó okait és megoldást találjanak a bántalmazottak védelmére – mondta Adler Katalin, akitől azt is megtudtuk, hogy a ZKNP a BO keretében a kapcsolati erőszak áldozatai részére támogatói csoport létrehozását tervezi.

Kerületi módszertani útmutató készül a családon belüli erőszak kezeléséhez

A családon belüli erőszak visszaszorításának kérdésköre szerepelt a Zuglói Áldozatvédelmi Szakmai Együttműködési Rendszer (ZÁSZER) november 10-ei ülésének napirendjén a Zuglói Közbiztonsági non-profit Kft. (ZKNP) Laky Adolf utcai előadótermében.

Az eseményen résztvettek: dr.Czirják Róbert rendőr alezredes, a XIV. kerületi kapitányság vezetője, a ZÁSZER elnöke, Szabó Rebeka, társadalompolitikáért felelős alpolgármester, Sokacz Anikó, önkormányzati képviselő, Varga Sándor, a Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központ (ZCSK) igazgatója, Tóth Józsefné, a Zuglói Szociális Szolgáltató Központ vezetője, Kovács-Csincsák László, a ZKNP ügyvezetője, Adler Katalin, a ZKNP prevenciós koordinátora, a ZÁSZER titkára, továbbá Budapest Főváros Kormányhivatala, a Tankerületi Központ, a helyi Polgármesteri Hivatal és önkormányzat, a gyámhivatal, a civil szervezetek munkatársai, szakemberei.

A sértettek érdekeit, védelmét, megsegítését szolgáló szerveződés tagjainak dr. Czirják Róbert, a XIV. kerületi rendőrség vezetője arról számolt be, hogy bár a pandémiás időszakban a családon belüli erőszak esetszáma megnövekedett, az elkövetők elleni fellépés is megsokasodott, hatékonyabbá vált. A rendőrség a rendelkezésére álló jogi eszközökkel élve minden indokolt esetben meghozza az ideiglenes távolságtartást elrendelő határozatot, elvégzi a helyszíni beavatkozások közül azokat a hatósági cselekményeket, amelyek a konkrét ügyben a legcélszerűbbek, beleértve az őrizetbevételeket is, és megindítja a szükséges eljárásokat, értesíti, tájékoztatja az érintett társszerveket. A zuglói kapitány leszögezte: a városrészben korábban megkezdett áldozatvédelmi munka folytatódni fog, hatósága továbbra is kiemelt feladatának tekinti a családon belüli erőszak elkövetőivel szembeni fellépést.

A tanácskozáson a ZÁSZER-be tömörült hivatalok, hatóságok, szervezetek és intézmények képviselői elhatározták, hogy áldozatvédelmi tevékenységüket új együttműködési keretek között folytatják. Tekintettel arra, hogy a családon belüli erőszak megelőzésében, felszámolásában, az áldozatok biztonsága érdekében kölcsönösen egymásra vannak utalva, a hatékonyság végett a szervezeti kapcsolataikat erősíteni kell. Elsősorban az azonnali beavatkozást szolgáló jelzőrendszert szükséges fejleszteni, az egységes intézkedési szisztéma megalkotása nélkülözhetetlen. Ezért még az idén kidolgozzák azt a módszertani útmutatót, amely a rendőrség, a gyámhivatal, a családsegítő központ és az önkormányzat illetékes szerve közötti kooperáció, kommunikáció tartalmának leglényegesebb elemeit rögzíti: ez cselekvési tervként azokat a legsürgetőbb feladatokat részletezi majd, amelyeket az adott kritikus helyzetben a leghamarabb el kell végezniük az említett szervezeteknek a bántalmazottak védelmében. Később a ZÁSZER más tagjai is bekapcsolódnak az adott konkrét eljárásba saját speciális feladatkörükben.

Az egybegyűltek döntésének értelmében ezen az együttműködési rendszeren fog alapulni a következő esztendőben tervezetten megalakuló zuglói áldozatvédelmi munkacsoport, amely az elképzelések szerint meghatározott időközönkénti ülésein elemzi majd a tapasztalatokat és jelöli ki a további teendőket.

Példaértékű kezdeményezés a Békés Iskolák program

Országos szinten is figyelemre méltó, példaértékű kezdeményezésnek nevezték a Zuglóból koordinált Békés Iskolák (BI) programot azon a tudományos tanácskozáson, amelyet a Szegedi Akadémiai Szakbizottság (SZAB) szervezésében tartottak meg november 9-én „Összefogás egy erőszakmentes jövőért” címmel.

A SZAB Jogpszichológiai Munkabizottsága szegedi rendezvényén az előadók: dr. Krémer András szociológus és dr. Gyulai Edina gyermekvédelmi szakértő, valamint a kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Adler Katalin, a Zuglói Közbiztonsági non-profit Kft.(ZKNP) prevenciós koordinátora, a BI egyik szervezője, Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete választmányának tagja, dr. Pongó Tamás, jogász, egyetemi adjunktus, az iskolai erőszak megelőzésének, megszüntetésének kérdésköréről fejtették ki véleményüket.

Az előadásokban és a hozzászólásokban elhangzott: az oktatási, nevelési intézményekben az elmúlt években megsokasodott lelki, fizikai bántalmazások, az internetes térben (cyberbullying) lezajlottakkal együtt, újabb és újabb formákat öltenek, egyre kiterjedtebbek. Ezeknek a rendkívül káros, veszélyes jelenségeknek a visszaszorításához nem elégségesek a jelenleg alkalmazott módszerek, jogi, fegyelmi, pedagógiai eljárások: olyan komplex rendszer kialakítására lenne szükség, amely a megelőzést, az erőszak felismerését, a bántalmazás következményeinek orvoslását új, alternatív szemléletmóddal közelíti meg, megteremtve ezzel a mostaninál hatékonyabb gyakorlati beavatkozás lehetőségét.

A szakemberek, tudományos kutatók közül többen példaértékűnek, országos kitekintésben is figyelemre méltónak nevezték a ZKNP közreműködésével Zuglóban is megvalósuló BI programot. Adler Katalin, az önkormányzati tulajdonú társaság prevenciós koordinátora, a projekt egyik szervezője elmondta: a városrész pedagógusai és a gyermekek szülei kedvezően fogadták az anti-bullying kezdeményezést. A BI akkor és ott lehet igazán sikeres, ha az intézmények vezetői maguk keresik meg a szervezőket csatlakozási szándékukkal, és az egész tantestület megismeri a megelőzésre nagy hangsúlyt helyező program alapjait, felépítését, moduljait. A transzparens eljárásrend lefektetése mellett elengedhetetlen a nevelők, tanárok ez irányú speciális képzése, hogy időben felismerhessék a bántalmazási szituációt, létrehozhassák és eredményesen működtessék a BI lényeges elemét alkotó békítő team-eket, kialakíthassák az egymás tiszteletén, az egymás iránti bizalmon alapuló osztályközösségeket – hangsúlyozta Adler Katalin.

Új módszer, aktuális kérdések a Békés Iskolák programban

A Békés Iskolák (BI) program keretében, július utolsó hetében tartották meg a Békés Tábor ötnapos felkészítő tréningsorozatát a Zuglói Közbiztonsági non-profit Kft. (ZKNP) szervezésében, a cég Laky Adolf utcai székházában.

A zuglói tanintézményekben dolgozó, oktatással, neveléssel foglalkozó szakemberek mellett ebben az esztendőben is szép számmal érkeztek pedagógusok, iskolapszichológusok, szociális munkások más fővárosi kerületekből és vidékről: Pécsről, Keszthelyről, Debrecenből, Vecsésről, Gávavencsellőről, hogy a tréningeken elsajátítsák a BI  alapjait, vagy bővítsék, elmélyítsék már meglévő ismereteiket, és megosszák gyakorlati  tapasztalataikat a programról kollégáikkal. A napirenden a BI általános bemutatása, a resztoratív szemlélet, módszerek, konfliktuskezelés felvázolása, a békés, biztonságos közösség kialakításának módszerei, a mentalizáció, a bántalmazás felismerése, megelőzése és a krízishelyzetek kezelésének témaköre szerepelt. Részt vett a felkészítő tábor szervezésében és előadást tartott az eseményen Sándor Éva, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIV. Kerületi Tagintézmény pszichológusa.

Az kortárs bántalmazás terjedésének megelőzése, illetve a már áldozattá váló diákok megsegítése érdekében fontosnak tartjuk, hogy ne legyenek tabutémák a bullying témakörében – mondta Adler Katalin, a ZKNP prevenciós koordinátora, a rendezvény szervezője. Azt javasoljuk a pedagógusoknak, hogy bátran tárják fel bármilyen, a többségtől eltérő tulajdonságokat mutató diák és annak közössége kapcsolatában kialakult esetleges konfliktusokat vagy bántalmazásokat. Adjanak a téma kapcsán minél több hiteles információt, segítsék elő a diákok érzelmi intelligenciájának, együttérző képességének fejlesztését, akár a társszakmák bevonásával is. Mindezek elérése csakis nyílt, őszinte beszélgetéseken keresztül lehetséges, olyan oltalmazó légkörben, amelyben a bántalmazott segítséget mer kérni a felnőttektől és kortársaitól. A Békés Tábor legfőbb célja éppen az, hogy a szakembereket felkészítsék a BI szemléletének elmélyült ismeretére és gyakorlati eszköztárának magabiztos használatára, hogy így elejét tudják venni a gyerekek közötti bántalmazásnak.

Adler Katalin kidolgozta és a tréning során bemutatta a Word Café módszertan használatának lehetőségeit iskolai környezetben. A ZKNP szervezte közéleti fórumokon már többször eredményesen működtették ezt a kreatív közösségi kommunikációs technikát, az ügyek többoldalú, demokratikus megvitatását. A prevenciós koordinátor szerint a Word Café jól illeszkedik a BI programjába, a diákok egymás közötti és a tantestületen belüli párbeszéde során egyaránt alkalmazható.

KEZELÉS-INTERVENCIÓ

Az iskolai erőszak kezelésénél, legyen szó akár diák-diák, akár felnőttek és gyerekek közötti erőszakos megnyilvánulásról, a legfontosabb, hogy észben tartsuk, akkor tudjuk igazán hatékonyan kezelni ezeket a helyzeteket, ha felismerjük őket és nem maradnak titokban, illetve, ha a kezeléssel párhuzamosan mindent megteszünk az újabb esetek megelőzéséért.

Jó, ha tudjuk, hogy a teljesen konfliktusmentes, utópisztikusan békés iskolai légkör megteremtése nem reális, és nem is cél. A konfliktus önmagában nem jó vagy rossz, lehet esély, a fejlődés záloga és lehet romboló, pusztító is. Az iskola akkor tudja jól kordában tartani a megjelenő agresszív indulatokat és azokat destruktívból konstruktívvá alakítani, ha ehhez megfelelő eszközöket kap és használ.

A jó hír, hogy ezek az eszközök és hozzá tartozó tudástár rendelkezésre állnak.

Fontos viszont látni, hogy az iskolában megjelenő erőszakos megnyilvánulások nem egyformán súlyosak, és ennek megfelelően a kezelésük is eltérő lehet. Mindig javasolt utánanézni, hogy milyen helyzetre melyik eszköz a legmegfelelőbb, és mikor érdemes külső szakember tudását, tapasztalatát is igénybe venni. 

Általános szabály, hogy külön kell választani a helyzet kezelését a fegyelmező eszközök használatától fejben és gyakorlatban egyaránt. Vannak olyan helyzetek, amelyekben egyáltalán nem is szükséges fegyelmező eszközök használata, mert más eszközökkel, például a helyreállító, úgynevezett resztoratív technikák alkalmazásával sokkal jobb eredményt érhetünk el. 

Érdekes módon, még a súlyosabb eseteket jelentő bullying helyzetek kezelésében sem a büntetés tűnik célravezetőnek a kutatások alapján, hanem a biztonságot nyújtó, diákok, tanárok, szülők számára is világos eljárásrend, amelyben egyértelműen kijelölésre kerül, hogy mely lépéseket teszi meg az iskola, ha bullying vagy cyberbullying, tehát rendszeres iskolai vagy online bántalmazás jut a tudomására. Egy iskolai eljárásrend, amelynek első lépése mindig a bántalmazás azonnali leállítása, biztonságérzetet ad az iskola felnőtt és gyermek polgárainak egyaránt. A Magyarországon elérhető antibullying programok mindegyikének része az iskolai eljárásrend kidolgozása. Természetesen az eljárásrend mellett az egész iskolára kiterjedő, hosszú távra bevezetett programok hozzák a legjobb eredményeket a bullying leküzdésében.

Az erőszakos viselkedésnek lehetnek olyan formái is, amelyek kimerítik egy-egy bűncselekmény tényállását. Ha egy erőszakos cselekmény mások testi épségét, életét veszélyezteti, azonnal segítséget kell kérni a rendőrségtől és szükség esetén a mentőktől.

A KERIB többek között azért jött létre, hogy a hatékony megelőzési és kezelési módszerek és a mögötte rejlő tudásanyag átadásával elősegítse a szélsőségesen erőszakos helyzetek csökkenését.

Fel kell ismernünk, hogy olyan iskolai légkör, ahol a konfliktusok megfelelő teret kapnak, de nem fajulnak el, akkor alakul ki, ha az erőszakot, a bántalmazást közösségi problémaként fogjuk fel, amely ellen közösen érdemes fellépni, de soha nem elrettentéssel, hanem a pozitív normák erősítésével.  Ha egy iskolában erőszak van, azt azt jelzi, hogy még szükség lehet az ismeretek, tudás, eszközök bővítésére, amelyek lehetővé teszik a helyzetek hatékonyabb kezelését. A KERIB tagjai mélyen hisznek abban, hogy ez a tudásanyag, ezek a kompetenciák elsajátíthatóak az iskolák szakemberei által. A KERIB, reményeink szerint, e folyamatban tud hasznos támogatást nyújtani.

Az iskolai agresszió megelőzése

Mint minden más rizikómagatartás esetében, úgy az iskolai erőszakra is igaz, hogy a megelőzés az egyén és a közösség szintjén is kedvezőbb és hatékonyabb, mint a krónikussá vált agresszió megfékezése, az áldozatok és elkövetők rehabilitációja és az osztály légkörének, bizalmi szintjének helyreállítása.

 

Tekintettel arra, hogy az iskolai agresszió különböző okokra vezethető vissza és számos formában megnyilvánulhat (kortársbántalmazás, verekedés, erőszakos konfliktusok, bűncselekmények, online bántalmazás), a megelőzésben is többféle szemlélet és technológia kaphat hangsúlyos szerepet. Így előfordulhat, hogy bizonyos agresszív megnyilvánulások megelőzése nem igényel hagyományos értelemben vett tematikus erőszak prevenciós programokat, hanem a tanítási módszereket, a tananyagot, az iskolai fizikai környezetét, vagy az iskolai időgazdálkodást kell megváltoztatni.

Az univerzális prevenciós programok közül a legtöbb hatásvizsgálat a kortársbántalmazással (bullyinggal) kapcsolatban született. A szakirodalmi adatok arra utalnak, hogy a megfelelően végrehajtott és bizonyítékokon alapuló programok 15-20%-kal tudják csökkenteni az áldozattá válás vagy az elkövetés előfordulási gyakoriságát.  A hatékony prevenciós programok legfőbb jellemzői, hogy több korcsoportot ölelnek fel, változatos programelemeket tartalmaznak (pl. tanórai aktivitások, pedagógusképzés, szülők bevonása), hatékonyságvizsgálatot terveznek és a teljes iskolai közösséget szólítják meg. A programok tartalmát tekintve további fontos szempont, hogy az egyes programelemek egyszerre célozzák meg a bullyingról való ismeretek növelését, a beavatkozáshoz és az áldozat támogatásához kapcsolódó viselkedéses készségek fejlesztését, valamint az antibullying norma kialakítását és ezáltal a passzív szemlélők aktivizálását. Az iskolai aktivitások hatékonyságát nagymértékben és hosszútávon fokozza az iskolai esetkezelés, mint intervenciós elem hozzáadása, az egységes iskolai bántalmazásellenes protokoll és minden olyan kezdeményezés, amely az iskolai kereteken kívül, de ahhoz kapcsolódva mélyíti el az antibullying tevékenységeket (pl. színház, filmek, online anyagok).

Az átfogó programok leghangsúlyosabb része az osztályközösségeknek tartott foglalkozások, melyet leggyakrabban pedagógusok vagy más iskolai segítők végeznek. Ugyanakkor az intézmény más dolgozóit is fontos érzékenyíteni, és felkészíteni arra, hogy egységes szemléletet képviseljenek az iskolai erőszak tekintetében (hasonló módon avatkozzanak közbe és egységesen ítéljék el az agresszív viselkedést).

Milyen programok elérhetőek ma hazánkban?

Magyarországon kormányzati és civil programok, iskola szintű kezdeményezések egyaránt léteznek, de még nem kellő számban és egyelőre kevés tudományos megalapozottsággal. Jelenleg arról sincsenek naprakész adataink, hogy hány iskolában zajlik valamilyen agresszió megelőző tevékenység. A KERIB egyik legfontosabb célja ezeknek a programoknak a megismertetése az iskolákkal, a szakmai közönséggel és a szülőkkel.

  • A „Békés Iskolák” a bántalmazást előidéző, rosszul működő (rosszul mentalizáló) iskolai rendszer átalakítását célzó program, amely komoly hangsúlyt fektet az iskola belső erőforrásainak aktivizálására. Fontos szemléleti jellemzője a bántalmazás minden formájának elutasítása és a szemlélők mozgósítása. A program különböző modulokon keresztül segíti a közösséget a számára megfelelő megoldások felismerésében és alkalmazásában.
  • Az ENABLE antibullying programot az Oktatási Hivatal koordinálja az ELTE PPK együttműködésével. A program gerincét a két modulban elérhető, felső tagozatosoknak és középiskolásoknak fejlesztett antibullying foglalkozások alkotják, melyet pedagógusképzés, eljárásrend, diagnosztikai eszköz és szülői tájékoztató anyagok egészítenek ki. A foglalkozásokat pedagógusok, iskolapszichológusok, illetve iskolai szociális segítők tartják 30 órás felkészítést követően.
  • Az „Online az online bántalmazás ellen” program a digitális oktatáshoz kapcsolódóan indult szintén az Oktatási Hivatal kezdeményezésére. A program digitális tananyagot, óravázlatokat kínál az online bántalmazás témájának feldolgozására online környezetben alsós, felsős és középiskolai korcsoportokra optimalizálva.
  • Nemecsek Programot a Hintalovon Alapítvány dolgozta ki. A program célja, hogy segítse az iskolákat és más, gyerekekkel foglalkozó szervezeteket abban, hogy rendelkezzenek egy saját gyermekvédelmi irányelvvel. A dokumentum kidolgozása során az iskola működését, kapcsolatait, eljárását, erőforrásait sok szempontból az iskolával közösen, összetett szempontok szerint tekintik át, és fejlesztési javaslatokat fogalmaznak meg.
  • Partners Hungary Alapítvány iskolásoknak szóló alkalmain kortárs mediációs és konfliktuskezelési technikákat oktat, osztályfőnöki órákat tart a kortársbántalmazás témakörében.
  • A NyugiOvi az óvodás (és kisebb iskolás) korosztály számára kidolgozott antibullying program és a kisgyermekek egyéb agresszív viselkedésére vonatkozóan is kínál terápiás módszertant. Ebben a korcsoportban a legkifejezettebb a prevenciós jelleg, mert leginkább még csak az agresszió előképeiről beszélhetünk.

Mik a prevenciós programok, és ezek leghangsúlyosabb elemeként végzett osztálytermi foglalkozások dilemmái?

  • Talán a leggyakoribb probléma, hogy olyan osztályban végeznek prevenciós programot, ahol valójában más a probléma (pl. fegyelmezés, gyász stb.) vagy pedig az agresszió már olyan mértékű vagy aktualitású, hogy a megelőzés már nem is értelmezhető. Ilyenkor fel kell ismerni, hogy már intervenciós lépések (pl. mediáció, alternatív vitarendezés) lennének szükségesek.
  • Az osztálytermi megvalósítás egyik kulcskérdése, hogy mi a pedagógusok szerepe a prevenciós foglalkozások megtartásában. Szakmai szempontból kézenfekvő, hogy az osztályfőnök tartsa a foglalkozásokat, mert ő ismeri legjobban a közösségi dinamikát, illetve a megfelelő pedagógusképzéssel az osztálytermi foglalkozások technológiáját is könnyen el tudja sajátítani. De mi van akkor, ha a pedagógusnak mélyebb szakmai-önismereti munkára lenne szüksége az esetleges saját agresszió érintettségének feldolgozásához? Mit lehet tenni, ha maga a pedagógus jogosnak tartja egyes gyerekek bántalmazását és/vagy az iskola rejtett tanterve egész mást sugall, mint a prevenciós program szellemisége? Jó megoldás-e, ha inkább külsős szakember tartja a foglalkozásokat?
  • A prevenciós foglalkozások tartalmát illetően fontos kérdés, hogy az általánosabb közösségfejlesztési aktivitások, a konfliktusmegoldó készségek javítása, a társas-érzelmi intelligencia, az együttműködő készség, empátia, vitakultúra, kommunikáció fejlesztése elegendő-e az antibullying szemlélet és viselkedésrepertoár kialakításához vagy szükség van-e explicit antibullying tartalmakra is?
  • Számos iskola tapasztalja azt, hogy a prevenciós foglalkozások után nemhogy nem változik semmi, de még jobban elharapózik az iskolai erőszak. Ez egyrészt abból adódik, hogy amint egy jelenség tudatossá, megnevezhetővé válik, megnőhet a bejelentési hajlandóság is. Ugyanakkor fontos tudatosítani, hogy egy-egy tanéven átívelő és néhány osztályt elérő programok még nem feltétlenül előzik meg az erőszakot. Hosszabb idő, komoly elkötelezettség és erőforrások szükségesek ahhoz, hogy a prevenció beépüljön az iskola mindennapjaiba, a foglalkozások megtartása, az egységes fellépés az iskolai dolgozói részéről, vagy az esetkezelő csoportok működése rutin-szerűvé váljanak.